Nem rokon donoros csontvelő és köldökvér őssejt átültetések

Minden évben betegek ezreit diagnosztizálják vérképző őssejt-átültetéssel kezelhető/gyógyítható betegséggel. Ezek a vérképzőrendszeri őssejtek csontvelő adományozásból származhatnak, vagy szövettípusban megegyező rokontól, vagy egy nem rokon önkéntes donortól. A betegek 60-70%-ának nincsen HLA-ban megegyező rokona. Világszerte önkéntes donorok millióit tartják nyilván különböző regiszterekben, hogy szükség esetén őssejtek adományozásával segítsenek a megegyező donorral nem rendelkező betegeknek. Ezen őssejtek másik forrása a magzat megszületése után elkülönített méhlepény. Az ebben található vér vérképző őssejtekben gazdag, így 100 ml körüli térfogata is elegendő az átültetéshez.

A Nemzetközi Csontvelődonor Regiszter egy nemzetközi adatbázis, ahol a klinikus kereshet donort vagy köldökvér-egységet. A regiszterek világszerte 2005. november 16-án ünneplik a 10 milliomodik donort.

A CSONTVELŐÁTÜLTETÉS TÖRTÉNETE

Az emberen történő vérképző őssejt-átültetéshez az adta az ösztönzést, hogy az 1950-es évek végén az emberi immunrendszerrel kapcsolatban néhány alapvető felfedezés látott napvilágot, Ekkor írták le először az emberi szövetazonosító antigéneket. Ezek a fehérjék a test legtöbb sejtjének a felszínén megtalálhatóak, és humán leukocita antigéneknek, vagy HLA-nak hívják. A HLA antigének az AB0 vércsoportokhoz hasonlíthatóak, amelynek tipizálása alapvető fontosságú a biztonságos vértranszfúzió adásához, de annál sokkal bonyolultabb rendszert alkotnak.

A szervezet immunrendszere arra használja ezeket a HLA-antigéneket, hogy azonosítsa: mely sejtek tartoznak a szervezethez, és melyek nem. Az immunrendszer ezek segítségével ismeri fel és igyekszik elpusztítani az idegen sejteket, például baktériumokat, vírusokat, tumorsejteket és transzplantátumokat. Ezen az úton az immunrendszer megvédi a szervezetet azoktól a tényezőktől, amelyek a szervezetbe bejutva kárt okozhatnak. A fentiekkel kapcsolatos eredményeket ismerték el 1980-ban azzal, hogy Jean Daussetnek, Baruj Benacerrafnak és George D. Snellnek ítélték a Nobel-díjat.

Ahhoz, hogy a vérképző őssejt átültetése sikeres legyen, a befogadó immunrendszerének el kell fogadnia a szervezetbe került sejteket. Ezt úgy lehet elérni, hogy gondoskodunk arról, hogy az adományozott sejteken levő HLA antigének megegyezők, vagy nagyon hasonlóak legyenek a recipiens sejtjein levő antigénekkel.

Az egypetéjű ikrek közötti transzplantáció garantálja egyedül a teljes HLA-egyezést donor és recipiens között, emiatt az első átültetés is ilyen típusú volt. AZ 1960-as évekig nem tudtak eleget a HLA-kompatibilitásról az orvosok ahhoz, hogy egypetéjű ikreken kívül is végezzenek testvérek közötti átültetéseket.

Az 1970-es években végezték az első olyan átültetéseket, amelyek során a HLA-kompatibilis donor nem a beteg vérrokona volt. Eddigre a klinikusok már elegendő gyakorlatot szereztek a csontvelő-átültetésben, hogy bebizonyosodjék: legalább három antigéntípus – a HLA-A, HLA-B és a HLA-DR – figyelembe vétele kulcsfontosságú, amikor a donor és recipiens egyezését értékeljük. Mindenki e három antigén valamely típusát örökli mindkét szülőtől. Ezáltal, a donor mind a 6 antigénje meg kell egyezzen a recipiens 6 antigénjével.

1990-ben E. Donnall Thomas orvosi Nobel-díjat kapott a transzplantáció területén végzett úttörő munkájáért. Az 1970-es évek első felében Thomas több mint 100 átültetést végzett aplasztikus anémiás és leukémiás betegeken HLA-A, HLA-B és HLA-DR identikus testvérdonorokkal. A Nobel-díjat mind a klinikai, mind a kísérletes csontvelő-átültetés terén elért számos eredményével érdemelte ki.

Mivel általában a betegek kétharmada esetében nem áll rendelkezésre rokon donor, a transzplantáló orvosokban tudatosult, hogy fontos lenne, hogy a világ különböző részén élő összes önkéntes bevonásával lehessen megegyező donort keresni.

A REGISZTEREK LÉTREHOZÁSA

A regiszterek létrehozásának gondolata 1970-re nyúlik vissza, amikor Prof. Dr. Jon J. van Rood a Német Vértranszfúziós Társaság müncheni ülésén javasolta, hogy állítsák össze a HLA-tipizált véradó donorok adatbázisát, hogy fel lehessen őket használni HLA-kompatibilis trombocita transzfúziókra, illetve csontvelő-átültetésre.

Az első aktív, kifejezetten csontvelődonorokat tartalmazó regiszter az Anthony Nolan Trust volt, UK-ban. A „Charity” 1974-ben azzal a céllal létesült, hogy az 1971-ben született Anthony Nolannak, aki egy örökletes immunhiányos szindrómával, Wiskott-Aldrich szindrómával született. Anthony nem került transzplantációra és meghalt 1979-ben, de számos beteg profitált az ő örökségéből. A nem rokon csontvelődonor regiszter, amelynek létrehozását Anthony édesanyja, Shirley Nolan ösztönözte, tovább nőtt és fejlődött az évek során. Shirley Nolan javaslata volt, hogy a világ bármely részén levő rászoruló betegnek donort, és ezáltal reményt ajánljanak.

Az önkéntes donorok Shirley Nolan által létrehozott regisztere szolgált modellként regiszterek megalakításához a világ szinte minden fejlett országában.

Jon. J. van Rood valósított meg szervezett együttműködést a világ különböző országaiban található csontvelődonor regiszterek között, hogy létrehozzon egy globális kerestetési rendszert: a BMDW-t. A csontvelődonorok és köldökvéregységek regiszterének első kiadása 1989-ben jelent meg, és 8 ország 150. 000 csontvelődonorának adatait tartalmazta.

Napjainkban a BMDW egy WEB-alapú keresési eszköz, amely mostanában regisztrálta a 10 milliomodik donort, és amely 42 ország együttműködésére épül.

A 10 milliószoros esély ellenére, még mindig 10-15 ezerre tehető azon betegek száma, akik számára nem sikerül megfelelően egyező donort biztosítani. Ezen betegek számára más megoldást kell találni.

A KÖLDÖKZSINÓRVÉR BANKOK LÉTREHOZÁSA

Az első átültetést köldökzsinórvérből származó vérképző őssejtekkel 1988-ban végezték. A donor HLA tekintetében egyező testvér volt. A köldökvért születéskor gyűjtötték és fagyasztották. Az átültetés sikeres volt, a beteg él és 15 éve betegségmentes/egészséges.

1993-ban elsőként a New York-i Köldökvér-bank lépett be a BMDW-be. Jelenleg 37 köldökvér-bank/regiszter több mint 200. 000 köldökvér egysége áll rendelkezésre az átültetéshez.

A születés után a köldökvér gyűjtése nem jelent kockázatot sem az anya, sem a gyermek részére. A köldökvér fagyasztható és tárolható egészen addig, amíg szükség nem lesz rá. Mivel a köldökvérben levő vérképző őssejtek még nem teljesen kifejlettek, sokkal kisebb kockázatot hordoznak a graft-versus-host betegség (GvHD) kialakulására, amely során az őssejtek megtámadják és sokszor meg is ölik a recipienst. Az alacsonyabb kockázat lehetővé teszi kevésbé egyező donorsejtek felhasználását is. Mindazonáltal, egy szokványos köldökvér gyűjtés csak egy gyermek vagy kis súlyú felnőtt részére elegendő sejtet tartalmaz. Mivel a köldökvér őssejtjei fejletlenebbek, mint amelyek a csontvelőben találhatóak, a megtapadáshoz hosszabb időre van szükség, emiatt a beteg hosszabb ideig van kevésbé ellenálló állapotban a fertőzéseknek kitéve.

NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A Nemzetközi Csontvelődonor Szervezet (WMDA) a vérképző őssejtek nemzetközi cseréjének megkönnyítéséhez működési útmutatókat dolgozott ki. A nemzetközi donorcserék egységes végrehajtásának elősegítésére akkreditációs program elindítását kezdeményezte a nemzeti regiszterek részére. 2004-ben a 7266 őssejt-adományozás 35%-a másik ország betege részére történt.

DONOR ADATOK

Mivel a HLA-tulajdonságok öröklődnek, valószínű, hogy egy beteg könnyebben talál donort az ugyanahhoz a rasszhoz vagy etnikai csoporthoz tartozók körében. A nyugat-európai eredetű etnikai csoportok kivételével minden csoport alulreprezentált a donorok adatbázisában. Ezáltal az esély is ugyanígy oszlik meg ezen csoportok között.

Tablazat1

A Nemzetközi Csontvelődonor Szervezet (WMDA) évenként statisztikát készít az idegen donoros átültetésekről. 2004-ben 7, 266 őssejtet és 1, 126 köldökvér-egységet adományoztak a rászoruló betegnek. Több mint 50, 000 beteg kapott őssejtet eddig nem rokon donortól. Több mint 5, 000 beteg kapott nem rokon köldökzsinór-vért.

Tablazat2

HASZNOS WEB-LINKEK ÉS HIVATKOZÁSOK

  1. Website of Bone Marrow Donors Worldwide: www.bmdw.org (central database of stem cell donors worldwide)
  2. Website of World Marrow Donor Association: www.worldmarrow.org (quality guidelines for recruiting blood stem cell donors, collection and transport of blood stem cell products between the different countries).
  3. Bone Marrow Transplantation (2002) 30, 627 (information about Shirley Nolan 1942-2002)
  4. Website of the New York Cord Blood Program: www.nationalcordbloodprogram.org (the first public active cord blood bank)
  5. Website of the National Marrow Donor Program: www.marrow.org (general information about blood stem cell donation; the largest blood stem cell donor registry)
  6. Website of Anthony Nolan Trust: www.anthonynolan.com (the first active registry)
  7. WMDA Annual Report Stem Cell Donor Registries 2004
  8. WMDA Annual Report Cord Blood Banks/Registries 2004
  9. Bone Marrow Donors Worldwide Annual Report 2004: www.bmdw.org