Idén már 8. alkalommal került sor 2026. szeptember 22-én, a Szervdonorcsaládokért Alapítvány szervezésében az ismert szervdonorok emlékművénél tartott megemlékezésre a kiskunfélegyházi Alsótemetőben.
Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) munkatársai is részt vettek a megemlékezésen.
Az OVSz transzplantációs igazgatójának ünnepi beszédét az alábbiakban olvashatják:
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Engedjék meg, hogy a mai napon egy kicsit tágabb aspektusban beszéljek a mai nap üzenetéről és annak tényleges aktualitásáról.
Érezzük annak a szükségét, hogy egyre többet, egyre többeknek beszéljünk a szervadományozásról. Mondhatnám úgy is, hogy 2 témáról kell megkerülhetetlenül beszélnünk, amiről keveset szoktunk beszélni és ezért keveset tudunk róla.
Az egyik az agyhalál, hiszen az elhunytból történő szervadományozás lehetőségét az agyhalál esetén tudjuk kezdeményezni és az agyhalál az agy működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése.
A másik pedig az elhunytból történő szervadományozás engedélyezési rendje, ami jogszabályban is szerepel ezt úgy hívjuk, hogy feltételezett beleegyezés elve, ami azt jelenti, hogy ha valaki életében nagykorúság esetén nem tiltotta meg írásban, hogy halála esetén holttestéből szervet, szövetet távolítsanak el, akkor az elhunyt beleegyezését kell vélelmezni.
Itt van 2 téma előttünk és ehhez kapcsolódik 2 szerep, amelyben bármelyikünk lehet érintett.
Fel kell készülni, fel kell tudnunk készülni ezekre a szerepekre. Az egyik, ha én leszek esetleg agyhalott, aminek csekély az esélye, hiszen 100 kórházi haláleset közül, ha egyszer előfordul az agyhalál. Bár mindannyian meghalunk, de annak a valószínűsége, hogy agyhalottként haljunk meg az csekély. És akkor milyen jó, hogy ha én hoztam egy döntést az életem során az én saját szerveim adományozásával kapcsolatban és ha tiltakoztam, akkor azt írásban tettem. A magyar és az európai lakosság többsége támogatja a saját szerveinek felajánlását és így az is fontos, hogy a személyes döntésemet megbeszéltem családtagjaimmal.
Mert a másik szerep, hogy én is lehetek elhunyt donor hozzátartozója. Ekkor a szinte egyetlen felszabadító emlék az lehet, hogy visszaemlékszem erre a beszélgetésre. A visszaemlékezés fel fog szabadítani arra, hogy van mit képviselnem, van mit tiszteletben tartanom, van miről beszélnem, amikor a kezelőorvos a szervadományozásról beszél.
Idén is megrendezésre kerül az európai donornap, mint minden évben 1996 óta az Európa Tanács kezdeményezésére és erre a napra Magyarországon is készülünk.
Idén úgy döntöttünk, hogy a megelőző két hónap során történő eseményeket a múló idő láncára fűzve mind felkészülésnek tekintjük, de ez a mai megemlékezés kiemelten fontos állomás. Talán a legemberibb, legszemélyesebb és legmeghittebb az összes között, hiszen volt II. Magyar Egészség Piknik, ahol egész napos standon és workshopon adtunk tájékoztatást a szervadományozásról, majd a Magyar Kórházszövetség Kongresszusán előadást tartottunk és idén is átadtuk az "Életet adományozó kórház" díjat annak a 3 kórháznak, ahol tavaly a legnagyobb mértékben nőtt a donorjelentések száma a megelőző évhez képest és 46 donorkórház kapott Életet adományozó kórház matricát, ahol tavaly volt donáció és pénteken lesz kutatók éjszakája nálunk az OVSz-ben is, ahol a szervdonációs folyamatot mutatjuk be az érdeklődőknek. Mindez fontos, mert több csatornán keresztül tudunk még több embert elérni.
De a mai nap más, egyedi, csöndes, nehéz és mégis felemelő! Ma megállunk emlékezni, tisztelettel gondolunk a donorokra, akik haláluk után is segítettek, életet mentettek. Senki nem azért hal meg, hogy donor legyen, ők sem, mégis így alakult, hogy segítettek, segíthettek.
Semmi nem lehet pontosabb és figyelem felhívóbb, mint az a személyes példa, amelyet az ő emlékük képvisel.
Az idei Donornapon azzal az üzenettel szólítjuk meg a lakosságot, hogy a szervadományozás egy életre szóló döntés az életről.
Mit jelent ez és miért fontos ez a döntés?
Egy elhunyt donor szerveivel átlagosan három ember életét menti meg, de akár hat szervet is el lehet távolítani, hiszen agyhalottból 2 vese, a máj, a szív, a tüdő és hasnyálmirigy is átültethető, ha alkalmasak a szervek. A szervek mellett szövetek adományozásával pedig ennél sokkal több beteg ember életminőségét lehet javítani. A szervátültetés életet ment, éppen ezért minden donor életet ment.
Mindenki szabadon dönthet saját szervei halála utáni sorsáról, és legtöbben támogatják, támogatjuk a szervadományozást saját szerveink felajánlási szándékával, hiszen bennünk él a segítségnyújtás. Minden életmentő döntés, így ez is tájékozódást és mérlegelést igényel, ezért gondoljuk végig és merjünk róla beszélni családtagjainkkal. Döntésünket később is van lehetőségünk szuverén módon megváltoztatni, de fontos, hogy felismerjük saját befolyásunk életmentő szerepét. Ma minden donor és az összes szervátültetéssel megmentett beteg is jó példa előttünk.
A donorok öröksége és hagyatéka az életmentés ténye és a döntésre hívás, ami itt és most mindannyiunkat elér és megérint.
Tisztelettel köszönjük!
2026. 09. 23.
